A Föld2009.12.05. 21:56, MariaLukacs
Az úr, a Föld.
Övé a talaj, s a levegő,
a felhő és páracsepp,
minden oxigén molekula és
nitrogén atom.
Felhő2009.12.05. 21:18, MariaLukacs
Felhőket láttam, lehunyt szemeimmel.
Gondolataimmal hívtam őket;
Gyertek ide, - gyertek elő! Rimánkodtam.
Hajnalkák2009.11.21. 23:39, MariaLukacs
Nyíltak a Nappal, hulltak a Nappal,
életetek csak egy röpke nappal,
Szenvedély2009.11.21. 23:31, MariaLukacs
Teszem, mit egész lényem kíván.
csókjára éhezve, mit minden
idegszálammal érezni akartam.
Hasadék2009.11.21. 23:24, MariaLukacs
A történet egy sziklafal hasadékánál kezdődött, két fiatal sziklamászó között.
Zoltán nagyon szerelmes volt barátnőjébe, de Béla elszerette tőle. Zoltán megemlítette, hogy milyen jó barátok voltak, még is elcsábította tőle a szerelmét. Béla gúnyosan válaszolt: - Vigyáztál volna jobban rá, ez a lány nem is érdemeli meg, hiszen minden szó nélkül kapható volt, hogy velem járjon. Az ilyen lányok mindenre kaphatóak, ő sem különb a többitől. Zoltán nagyon mérges lett ezekre a bántó szavakra, és meglendítette kezét, hogy oda vágjon Béla gunyoros arcába. De ő észrevette, és egy rúgással ellökte magától. Zoltán megcsúszott és a hasadékba zuhant.
Sors2009.11.21. 23:15, MariaLukacs
Legyen bármilyen nehéz is sorsod
mindig van egy hely, mit szívedben megtalálsz.
Onnan hívod életre a megszületőt.
Érintések2009.11.21. 23:08, MariaLukacs
Érintések jöttek-jöttek…
mint kóbor csavargók,
mindegy merre mennek
mikor érnek oda,
nekik semmi sem sürgős…
Porszem2009.11.21. 23:00, MariaLukacs
Mérhetetlen porszem
a mérhetetlen űrben,
ugyan mit cselekszem?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
